Próbáltam szeretni őket. Tényleg próbáltam.

„Ezek az anyaság jelei." „Ezek a te történeted." „Légy büszke."

Nem működött. Mert a probléma nem az volt, hogyan érzek irántuk.

A probléma az volt, hogy senki nem mondta el, miért vannak még mindig ott.

Aztán Kata megmentette az életem.

Kata a barátnőm. 15 éve asszisztens egy budapesti bőrgyógyászati klinikán. Egy hónapja nálam kávézott. Látta, hogy megint a hasam nézegetem. Letette a csészéjét és rám nézett.

„Nóra. A striáid nem a bőr felszínén vannak. A bőr alatt vannak."

Nem értettem.

„A bőröd alatt van egy kollagén háló. Ez tartja feszesen a bőrt. A terhesség alatt ez a háló elszakadt ott, ahol a bőr túlságosan megfeszült. A striák azok a helyek, ahol a háló soha nem épült újra. Fehérek, mert ott nincs anyag. Mélyek, mert ott nincs tartás."

Megkérdeztem, miért nem mondta el senki 12 éve.

„Mert a krémeket könnyebb eladni, mint az igazságot."

Aztán elmondta a többit is.

40 fölött van egy úgynevezett „kollagén-felszívódási rés" a testünkben. A szervezetünk gyulladása blokkolja a kollagén útját a bőrig. Szóval hiába iszod, hiába kened – nem jut el oda, ahol szükség lenne rá.

12 évig fizettem termékekért, amik soha nem értek el a problémáig. Most már tudtam, miért.

De Kata nem csak a problémát mondta el.

A klinikáján az orvosok egy német készítményt figyelnek. Két hatóanyag van benne:

Hidrolizált kollagén – elég kicsire bontva ahhoz, hogy a szervezet fel tudja használni

Galaktolipid a csipkebogyóból – egy skandináv vegyület, ami feloldja a gyulladást és megnyitja a felszívódási utat

Először megnyitja az utat. Utána szállítja az anyagot, amiből a háló újraépül.

Kata elküldte a linket. Aznap este megrendeltem.